Esővíz gyűjtése – egyszerű útmutató

Az esővíz gyűjtése egyszerű módja annak, hogy hasznosítsuk azt a vizet, amely egyébként a tetőről a csapadékvíz-elvezető rendszerbe vagy a talajra folyna. Megfelelő tetőfelülettel, ereszcsatornákkal és tárolóval az esővíz például kerti öntözésre és más, ivóvizet nem igénylő célokra is használható.
A tetőre hulló eső rövid idő alatt nagy mennyiségű vizet jelenthet. Ha a vizet az ereszcsatornákon és lefolyócsöveken keresztül esővíztartályba vagy más tárolóba vezetjük, a csapadék egy része hasznosítható ahelyett, hogy egyszerűen elfolyna.
A ténylegesen összegyűjthető esővíz mennyisége elsősorban a tető méretétől, a csapadék mennyiségétől és a tetőfedő anyagtól függ.
Így működik az esővízgyűjtés
Az elv egyszerű. Az eső a tetőre hullik, majd az ereszcsatornák egy vagy több lefolyócsőhöz vezetik. Innen a víz egy kisebb tárolóba vagy nagyobb esővíztartályba irányítható.
Egy alapvető rendszer általában a következőkből áll:
- tetőfelület
- ereszcsatornák
- lefolyócsövek
- szűrő vagy levélleválasztó
- esővíztartály vagy más tároló
- megoldás a túlfolyó víz elvezetésére
Egy egyszerű kerti rendszer telepítése nem feltétlenül bonyolult.
Mennyi esővizet lehet összegyűjteni?
Egy milliméter eső egy négyzetméteren körülbelül egy liter víznek felel meg.
Ha például egy tető 100 m²-es, és egy év alatt 700 mm csapadék hullik rá, akkor körülbelül 70 000 liter esővíz éri a tetőfelületet.
Ennek azonban nem minden része gyűjthető össze. Bizonyos mennyiség elvész párolgás, fröccsenés, szennyeződés és a tetőfedő anyag tulajdonságai miatt.
A tetőfedés ezért befolyásolja, hogy a csapadék mekkora része hasznosítható ténylegesen.
Egy esővíz-kalkuláció segítségével a saját cím, tetőfelület és tetőanyag alapján becsülhető meg a lehetséges mennyiség.
A tetőfedő anyag befolyásolja az eredményt
A sima tetőfelületekről általában nagyobb arányban folyik le a víz, mint a nedvszívóbb vagy egyenetlenebb anyagokról.
A fém- és palatetők például rendszerint magas lefolyási aránnyal rendelkeznek, míg a fazsindely több vizet tarthat vissza.
Ez azt jelenti, hogy két azonos tetőfelületű, ugyanannyi csapadékot kapó épület eltérő mennyiségű esővizet tudhat hasznosítani a tető anyagától függően.
Válaszd ki a megfelelő tartályméretet
Könnyű azt gondolni, hogy mindig a lehető legnagyobb tartály a legjobb, pedig annak méretét a rendelkezésre álló csapadékhoz és a víz tervezett felhasználásához is igazítani kell.
Egy kisebb esővízgyűjtő hordó elegendő lehet egy kis kert öntözéséhez. Nagyobb tetőfelület vagy nagyobb vízigény esetén nagyobb tartály lehet célszerű.
Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a csapadék mennyisége év közben változik. Egy esős időszakban gyorsan megtelő tartály egy hosszabb száraz periódus alatt szinte teljesen kiürülhet.
Ezért hasznos a csapadékot havi bontásban is vizsgálni, nem csak az éves összmennyiséget.
Szűrd meg a vizet, mielőtt a tartályba kerül
Levelek, tűlevelek, moha és más szennyeződések kerülhetnek le a tetőről.
Egy egyszerű szűrő vagy levélleválasztó a lefolyócsőnél csökkenti a tartályba kerülő szennyeződés mennyiségét, és megkönnyíti a rendszer karbantartását.
A tartályt érdemes lefedni is. Ez csökkenti az újabb szennyeződés bejutását, és korlátozza a fényt, amely elősegíthetné az algák növekedését.
Mire használható az esővíz?
A leggyakoribb felhasználási mód a kert öntözése.
Az esővíz például használható:
- növények és gyep öntözésére
- üvegházban és termesztéshez
- kerti szerszámok tisztítására
- kültéri takarításra és más olyan célokra, ahol nincs szükség ivóvízre
Fejlettebb rendszerek más célokra is használhatják az esővizet, de az épület víz- vagy szennyvízrendszeréhez kapcsolódó megoldásokra külön műszaki követelmények és helyi előírások vonatkozhatnak.
Gondolj a túlfolyó víz elvezetésére
Ha a tartály megtelik, a további csapadékot szabályozott módon el kell vezetni.
A rendszernek ezért túlfolyóval vagy más megoldással kell rendelkeznie, amely a felesleges vizet megfelelő helyre vezeti.
Fontos, hogy a víz ne okozzon nedvesedési problémát az épület alapja közelében, és ne jelentsen gondot a szomszédos ingatlanokon.
Kezdd a saját tetőd kiszámításával
Az első lépésnek nem feltétlenül egy tartály megvásárlásának kell lennie.
Először érdemes kideríteni, hogy a saját tetőd valójában mennyi vizet képes biztosítani.
A cím, a tetőfelület és a tetőfedő anyag alapján megbecsülhető, hogy egy év alatt potenciálisan mennyi esővíz gyűjthető össze, és hogyan változik ez a mennyiség hónapról hónapra.
Ez sokkal jobb alapot ad annak eldöntéséhez, hogy az esővízgyűjtés megfelelő-e az adott ingatlan számára, és milyen megoldás lehet célszerű.